VándorLÁSS blog

Beszámolók | Útibeszámolók | Hírek

Kezdjük valahol a közepén

Sokan kérték, ajánlották, tanácsolták, hogy írjak figyelemfelkeltő, színes, frappáns, ügye, csattanóval végződő blogbejegyzéseket. Mondván sokat dobna a VÁNDOR LÁSS ismertségén. Megértettem, és továbbra is értem, hogy ez manapság így működik. Rendben. Mégis...

tovább olvasom

Nem sikeres, hanem boldog emberekből van hiány

Gyermekkorom óta elbűvöl a hegyek, az erdők, a sziklák világa. Szeretek gyalogolni. Szeretem mélyen letüdőzni a fák, a patakok, a kopár sziklafalak, a belassult, más idősíkban mozgó jégárak leheletét. Talán a mozgás, a magány, a magasság, vagy éppen mindez együtt...

tovább olvasom

Gyűjtögetők

Napjainkba egyre többen, egyre gyakrabban és egyre hangosabban bizonygatják az anyagi javak gyűjtögetésének hiábavalóságát, sőt összességében káros mivoltát. Ugyanezen „ébredezők” mégis nap, mint nap előszeretettel áldoz mammon oltárán, és immár hagyományosan tesz...

tovább olvasom

A politikus hatalomra tör

Milyen eredeti gondolat, olvasom Száraz Miklós György egyik írásában. Mint amikor azt mondják, folytatja, a rendezés hatásvadász. Hát igen, a rendező hatásra vadász. A szobrász, a költő, meg az író is. Ismertem néhány politikust. Írhatnám azt is, hogy ismerek...

tovább olvasom

A tuareg szemével

Az imohag – ahogy a nomád tuaregek önmagukat nevezik - rezzenéstelen arccal, mégis meglehetős megrökönyödéssel figyelte a távolban felbukkanó, ördögi gyorsasággal közeledő porfelhőt. Egy kívülálló természetesen mindössze egy szoborként álldogáló, szikár alakot...

tovább olvasom

Akik még emlékeznek

Datolyapálmák, por, felhőfoszlányok. Hamarosan lemegy a nap, de még mindig erősen perzsel. Afrikában, a Szaharában ez nem egészen váratlan esemény. December 15-én, Marokkó keleti szélén, egy sivatagi település hangulatos pálmaligetében erős késztetést éreztem, hogy...

tovább olvasom

Bárányfelhők és katana

Az elmúlt napokban, hetekben szokásommá vált a teraszon gyakorolni. Tetőterasz, ahonnan bármikor is csodálkozom rá a közeli hegygerincre, az mindig valami mást, valami újat mesél. Néhány napja a hold is beszállt ebbe a csendes, bensőséges mégis teljesen hétköznapi...

tovább olvasom

ÉLET, melyet érdemes élni

Manapság mindenki, aki számít(ó) rengeteg ismeretet, tippet, ötletet és titkos receptet gyűjtött be a boldog, elégedett és sikeres életről. Az olyanfajta életről, amit a legtöbben kívánunk magunknak. Tudjátok, amit érdemes végigélni. A legtöbb embernek nehéz újat...

tovább olvasom

Jó vagy rossz?

Egy öreg kínainak olyan csodálatos fehér lova volt, hogy az ország leggazdagabbjai is irigykedtek rá. Valahányszor sok pénzt ajánlottak fel neki a lóért cserébe, az öregember így hárította el a kérést: – Ez a ló sokkal többet jelent nekem, mint hinnétek, ő a...

tovább olvasom

“Túl jón és rosszon”

A cím sugallata ellenére nem Nitzsche filozófiájáról készülök írni. Tegnap este egy az elkövetkező előadásaim lehetséges témáin tűnődtem már az ágyban fekve, olvasás után. Régen feltűnt, hogy a legtöbb ember többé-kevésbé inkább elégedetlen, boldogtalan életet él,...

tovább olvasom

Mindennapi önismeretünk add meg Urunk

Első olvasatra tán cinikusnak tűnhet a cím, ezért mindenkit gyorsan megnyugtatok – nem véletlenül. Lehet ellentmondást keresni és találni a cinizmus miatt, hiszen aki kicsit is ismeri Buddha tanítását, vagy éppen Szókratész ténykedését Athén utcáin, akiket jó okkal...

tovább olvasom

Egyetlen szál virág az egész világ

(Déli vándorjegyzetek napsütésről, könnyűségről, boldogságról és a tenger fölé magasodó hegyekről.) A reggeli elcsendesÜlés, (nem meditációt írok, mert a kifejezés sokat devalválódott, a legtöbben nem azt értik alatta, amit valójában jelent) méltó folytatása egy...

tovább olvasom

A nők mosolya…

Kedvenc hegyeim között, a középkori „castillo” romjainál hagyom, hogy a tai chi chuan lágyan áramló mozdulatai az energia ismerős lüktetésével bizseregtesse végig a testemet. A gondok, gondolatok helyét a lélegzés, az izmok olajozott feszülése, elernyedése, a...

tovább olvasom

Mi a csoda az a “Walden Napok”?

Hm, Walden Napok, ízlelgetem, forgatom a számban a szavakat. Nem mond semmit. Az íze teljességgel ismeretlen és - talán ez a legfurcsább, egyben a legijesztőbb az egészben - nem is hasonlít semmihez. Persze „barátom a google” azonnal jelzi, hogy egy felvidéki...

tovább olvasom

Ha újrakezdhetném az életem

„Ha újrakezdhetném az életem, a következőben igyekeznék sokkal több hibát elkövetni. Biztosan nem törekednék olyannyira a tökéletességre, ostobább lennék, és nagyon kevés dolgot vennék komolyan. Sokkal kevésbé figyelnék a higiéniára. Több rizikót és utazást...

tovább olvasom

Tenger, füge és Szókratész

Meleg van, a tenger felől hűs párát sodor felém a szél.   Nem sietek, arra megyek amerre a lábam visz. Ismét Délen vagyok, újra engedem, hogy a hegyek elcsábítsanak, a tenger magával ragadjon, a lábam pedig arra vigyen, ahová csak akar. Hogy merre tartok?...

tovább olvasom

Turista vagy utazó?

Xavier és Carme egy zseniális páros, akik az első világkörüli útjuk után gyökerestől megváltoztatták az életüket. A VándorLáss segítségével kezdjük el az ismerkedést velük utazásaikkal, gondolataikkal. Első bejegyzésük az utóbbi időben egyre több útra kelőt...

tovább olvasom

Boldog vagyok, mint egy busman,

gondoltam magamról, miközben már harmadik napja ringatóztunk a Rio Patuca hullámain. Ismételten megeresztettem egy lelkes körvigyort. Na nem mintha ismerkedni akartam volna , csak egészen egyszerűen nem bírtam visszatartani. Indián pipantén csónakázunk a Föld...

tovább olvasom